 |
 |
 |
|
|
|
|
 |
 |
Borvidékeink
|
|
| |
Magyarország éghajlata alapvetően kontinentális, így a telek mérsékelten hide-gek, a nyarak melegek, gyakori vendég a vénasszonyok nyara, a csapadék éves mennyisége pedig a szőlő számára optimális szint körül van. Mivel Magyarország a szőlőtermesztés északi határán helyezkedik el, a tenyészidőszak általában hosszú, s ez aromákban és ízekben gazdag borokat eredményez. Az egyes borvi-dékek stílusát már az adott hely talajviszonyai és mikroklímája szabja meg.
A tagolt tájnak és a változatos éghajlati adottságoknak köszönhetően a könnyed pezsgőtől kezdve a testes vörösboron át a nemes édesborokig szinte az összes lehetséges borstílus megtalálható Magyarországon.
Ezen az oldalon néhány borvidéket szeretnénk vendégeink figyelmébe ajánlani.
|
| |
| |
|
|
| Tokaji Borvidék |
|
A Tokaji borvidék a Zemplén déli lejtőin, a Bodrog és a Tisza találkozásánál fekszik.
Az itt készülő méltán világhíres nedű, több körülmény szerencsés összjá-tékának eredményeként jön létre. Ilyenek az éghaj-lat, a talaj, a területen honos szőlőfajták, az évszá-zados hagyományok.
A Tokaji aszú egyedülálló, kö-szönhetően az itteni jellegzetes, őshonos szőlőfaj-táknak és talajnak.
Ma három nagy fajtát termeszte-nek: Furmint, Hárslevelű és Sárga Muskotály. Ezek a fajták a töppedésre, aszúsodásra leginkább hajlamo-sak. A töppedt szőlőszemek felhasználásával készül a Szamorodni, a különböző puttonyszámú aszúk, és a Tokaji esszencia.
|
|
|
|
 |
| Villány-Siklósi borvidék |
|
A Villány-Siklósi borvidék esetében két nagy termővi-dékről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól híres, míg Siklóson főként fehérbort készítenek.
Mediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érlelé-séhez, ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvi-déke.
A Villányi vörösborok sötétrubin színűek, teste-sek, illat- és zamatgazdagok, magas alkohol- és tan-nintartalmúak. Ezek a Kadarka, Oportó, valamint a Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot, Zweigelt, Pinot Noir. Belőlük készülnek a leg-keresettebb magyar borok és a népszerű Kékfrankos cuvée-k. Siklós tüzes fehérborai pedig az Olaszriz-ling, a Tramin és az Ottonel Muskotály.
|
|
|
|
 |
| Badacsonyi Borvidék |
|
Egyik legősibb borvidékünk a Balaton északi partján terül el.
Az ültetvények egészen a hegy derekán kezdődő erdőkig érnek.
Leginkább fehérbort adó faj-tákat termesztenek itt. A fő fajták: Olaszrizling, Szürkebarát, Kéknyelű, Tramini, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Chardonnay. A kékszőlők aránya ala-csony,a Zweigelt, a Kékfrankos és a Kékoportó a jellemző fajták.
|
|
|
|
 |
| Egri Borvidék |
|
Az egri borvidék Észak-Magyarországon, a Bükk-hegységtől dél-nyugatra található.
A bortörvény ér-telmében két részre osztották: egri és debrői körze-tekre. Az egri körzetben inkább a vörösbor, míg a debrőiben inkább a fehérbortermelés dominál.
A jel-lemző szőlőfajták a Kékfrankos, a Kékoportó és a Zweigelt, a fehér szőlők közül pedig a Leányka, a Rizlingszilváni, az Olaszrizling és az Ottonel Musko-tály. Vörösborai közül méltán világhírű az Egri Bika-vér, mely Magyarországon elsőként lett védett ere-detű bor. A fehérborok közül a Debrői Hárslevelű, az Egri Leányka és Verpeléti Olaszrizling vívott ki magá-nak elismerést.
|
|
|
|
 |
| Soproni borvidék |
|
A Soproni borvidéken a többi Észak-Dunántúli borvi-déktől eltérően, a vörösbort adó szőlőfajták vannak túlsúlyban.
A szőlőültetvények többnyire a lankás domboldalakon az északi szelektől védett helyen ta-lálhatók, a löszre rakódott barna erdőtalajokon illet-ve a Fertő-tó mellett található homoktalajokon terül-nek el.
Karakteres vörösborok és élénk savtartalmú fehérborok jellemzik a bortermelést. Szőlőfajták: Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Cabernet Franc, Por-tugieser (Kékoportó), s a kuriózumnak számító korai Piros Veltelini, illetve a Chardonnay, Tramini, Zöld Veltelini.
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
 |
|