|
|
|
|
 |
 |
 |
|
|
|
|
 |
 |
| Világörökségeink |
|
| Magyarország ma már 8 olyan helyszínnel büszkélkedhet, amelyet az UNESCO felvett a Világörökségek listájára. Itt szeretnénk bemutatni ezen természeti és kulturális értékeket. |
|
|
| Budapest Duna-parti látképe, a Budai várnegyed (1987), az Andrássy út és történelmi környezete (2002) |
|
A Világörökség részét képezi a budai oldalon a Mű-szaki Egyetem néhány épülete és a Lánchíd által köz-refogott terület, a Gellért-fürdő, a gellérthegyi Sza-badság-szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Dunapart a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti olda-lán található Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham Palota épületével, valamint a Duna-part egészen a Petőfi hídig.
A budapesti Du-na-part épületein jól megfigyelhetők a magyar fővá-ros történelmének különböző időszakai. Ez egyike a világ kiemelkedően szép látképeinek.
|
|
|
|
 |
| Pannonhalmi Apátság (1996) |
|
A bencés apátságot Géza fejedelem alapította 996-ban. Fia Szent István a második évezred kezdetén látta el birtokokkal és kiváltságokkal. Az itáliai és csehországi szerzetesek kezdték meg a közösségi életet, a közös imádságot, a bencésekre jellemző lel-kipásztori és kulturális munkát.
Az apátság XIX. szá-zadi klasszicista könyvtára mintegy 350 ezer köteté-vel Európa egyik leggazdagabb kolostori könyvtára. A gyűjtemény legértékesebb darabjai az ősnyomtat-ványok és kódexek.
|
|
|
|
 |
| Hollókő - Ófalu (1987) |
|
Budapesttől mintegy 100 km-re festői környezetben, a Cserhát-hegység dombjai között bújik meg Hollókő. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza.
A falu 67 védett épülete jellegzetes, kontyolt nyeregtetős parasztház, melyet áttört faragással díszített desz-kamellvédes tornácok kereteznek.
Az alig 400 lelkes település lakói a palócok. Különleges nyelvjárásuk mellett őrzik, ápolják hagyományaikat, színes, gaz-dagon díszített népviseletüket.
|
|
|
|
 |
| Fertő-tavi Nemzeti Park (2001) |
|
A Fertő-tó Ausztria és Magyarország területén ta-lálható, így a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertő-Han-ság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bio-szféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nem-zetközi jelentőségű vadvizeként tartják számon. A számos ritka, csakis itt élő növény és a kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérő-vel látogathatók.
A Fertő az eurázsiai sztyepp tavak legnyugatibb képviselője, s egyben Európa legna-gyobb szikes (alkaline) tava.
|
|
|
|
 |
| Hortobágy (1999) |
|
A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, termé-szetes füves pusztája.
Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár).
A Nemzeti Park területé-nek döntő hányadát természetes élőhelyek, szikes puszták, rétek és az ezek közé ékelődő kisebb-nagyobb mocsarak alkotják.
A Nemzeti Park védett növény- és állatvilágának megismerését négy bemu-tató terület és tanösvények segítik.
|
|
|
|
 |
| Aggteleki Cseppkőbarlang (1995) |
|
Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsősorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok védelme érdekében hozták létre 1985-ben.
A Nem-zeti Park viszonylag kis területén (közel 20 000 ha) több mint 200 kisebb-nagyobb barlang található.
A karsztvidék és egyben Magyarország leghosszabb barlangja a Baradla-barlang, melynek összhosszúsá-ga az oldalágakkal együtt 25 km. Ennek egy 5,6 km-es szakasza Szlovákia területén fekszik és Domica néven ismert.
|
|
|
 |
| Pécs - Ókeresztény Sírkamrák (2000) |
|
Az ókori Sopianae temetőjében a Kr. u. IV. század-ban egyszerű templomokat, kápolnákat, mauzóleu-mot és alattuk sírkamrákat építettek római elődeink. A több mint 200 éve folyó régészeti feltárások során a temetőépületek körül több száz melléklettel gazda-gon ellátott sírra bukkantak a régészek. Sopianae temetőjét az itt előkerült sírok keresztény szimbólu-mokkal díszített mellékletei és az épületek bibliai tár-gyú freskói alapján ókeresztény temetőnek tartjuk. Nem csak Magyarországon, hanem egész Európában is itt maradtak fenn legnagyobb számban temetői épületek, ezért ez az ókeresztény épületegyüttes az emberiség története szempontjából kiemelkedő kul-turális emlékcsoport.
|
|
|
 |
| Tokaj-Hegyalja Borvidék (2002) |
|
A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szőlőter-melési és borászati kultúra megőrzéséért is kapta.
A Tokaj-Hegyaljai borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen 27 települést foglal magába többek közt Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya legkiemel-kedőbb termőhelyeit.
Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti for-mában való továbbélése és a borvidék évezrede tar-tó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji történelmi borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára.
|
|
|
|
|
|
 |
|
 |
|
|
|
 |