 |
 |
 |
|
|
|
|
 |
 |
| Gyógyfürdők |
|
| Egy régi mondás szerint, ha valaki Magyarország bármely pontján kutat fúr, előbb-utóbb termálvizet talál. Hazánk területének 80 %-a alatt 30 °C-osnál melegebb termálvízkészlet található.
A 60-as 70-es években olajat kutató kísérleti fúrások eredményeként hazánkban közel 1300, nagyobb részt elzárt termálvízkút van, ebből 130 Budapesten található. Az utóbbi években ezek kihasználása, felfedezése reneszánszát éli hazánkban.
Magyarország a világ ötödik legnagyobb termálvízkészlettel rendelkező országa Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után.
Hazánkban a legkülönfélébb természetes gyógymódra van lehetőség, így a termálvizek, gyógyvizek, gyógyiszapok kihasználása, barlang- és szén-dioxid-, valamint klímaterápiára.
Az ásvány- és gyógyvizeket gyógyászati célra belsőleg és külsőleg is alkalmazhatjuk. Belsőleg általában ivókúrák formájában, külsőleg fürdőzéssel.
Az ásvány- és gyógyvizek csoportosítása kémiai összetételük alapján történhet. A leggyakrabban előfordulók:
Szénsavas vizek csoportjába tartoznak, amelyek 1000mg/liternél több szabad CO2 – ot tartalmaznak. A keletkező szénsav miatt ezek az ásványvizek savanykás ízűek, kellemes üdítő hatásúak, ivókúrára elterjedten használják.
Az alkáli- hidrogén- karbonátos vizekben legalább 200 mg oldott Na+ van jelen. Lúgos kémhatásuk miatt a gyomor savtartalmának közömbösítésére használhatók.
Kalcium- magnézium- hidrogén- karbonátos vizek Ca(HCO3)2– ot és Mg(HCO3)2– ot tartalmaznak döntő mennyiségben. A kalciumnak az emberi szervezet ionháztartásában és a csontosodásban is fontos szerepe van.
Szulfátos vizeknek két típusa ismert.: nátriumszulfátos és magnéziumszulfátos
Gyomor-, bél-, és epebántalmak esetén használatosak.
Kénes vizek azok, amelyek hidrogénszulfid- iont (HS), vagy szabad kénhidrogént (H2S) és szulfidiont (S2) literenként 1 mg- nál nagyobb mennyiségben tartalmaznak. Ezek a kénvegyületek a bőrön keresztül felszívódnak. A kénes fürdők alkalmazása javallt reumás megbetegedések és bőrbetegségek esetén.
A jódos, brómos vizek csoportjába sorolhatók a literenként 1 mg- nál több jódot, illetve 5 mg- nál több brómot tartalmazók.
A kezelésekről többet is megtudhat, ha elolvassa Gyógy- és Wellness ABC-nket. |
|
 |
| Hévíz |
|
A város legfőbb vonzereje a 4,4 hektár kiterjedésű tó, amely Európa legnagyobb gyógyítóerejű, meleg-vizű tava. A víz hőmérséklete a nyár nagy részében 33-35 °C körül mozog, ősszel és télen az időjárástól függően a tó hőmérséklete alacsonyabb, de 22 °C alá nem csökken.
|
|
|
|
 |
| Bükfürdõ |
|
A büki gyógyfürdő, hasonlóan Nyugat-Magyarország számos más fürdőjéhez, kőolajfúrásoknak köszönheti létét, hiszen a várt kőolaj helyett víz tört fel a mély-ből. A büki hévíz 1965 óta minősített gyógyvíz, a fürdőt 1973-ban nyilvánították gyógyfürdővé, 1979-ben pedig országos jelentőségű fürdőhellyé.
|
|
|
|
 |
| Zalakaros |
|
| Magyarország 6. legnagyobb vendégforgalmú fürdő-jének története 1962-ig nyúlik vissza, amikor egy szénhidrogénkutató próbafúrás eredményeképpen olaj helyett 96C°-os, 13000 mg/l ásványisó-tartalmú víz tört a felszínre, több mint kétezer méteres mély-ségből.
1978-ban az "elismert gyógyvizű" fürdőt hi-vatalosan gyógyfürdővé nyilvánították.
|
|
|
|
 |
| Budapest |
|
Az 1930-as évek elején adták Budapestnek, a világ legtöbb gyógyító termálvízkútjával rendelkező fővá-rosának a "Fürdőváros" címet. Fürdői közül ma is népszerű mind a belföldi, mind a külföldi vendégek körében a Gellért-, a Király-, a Császár-, a Rudas- és a Széchenyi-fürdő egyaránt.
|
|
|
|
 |
| Hajdúszoboszló |
|
1925-ben a mélyfúrások eredményeként 1090,87 m mélységből gőzölgő, sistergő vízoszlop tört a magas-ba nagy mennyiségű földgáz kíséretében.
73 °C-os hévíz volt!
Vegyi összetétele olyan bámulatosan gaz-dag, hogy szinte nincs kór, amire ne lenne jó.
A szol-gáltatások folyamatos bővülése, a gyógyturizmus vi-rágzása Hajdúszoboszlót nemzetközi hírű gyógyhely-lyé tette.
|
|
|
|
 |
| Sárvár |
|
Sárvár legfőbb vonzereje kétségtelenül az itt találha-tó kétféle gyógyvíz, amely megalapozta a ma látható fejlődést, hiszen a környéken 1200 méteres mély-ségből 43°C-os, magas sótartalmú, 83°C-os gyógy-víz tör fel.
A nemzetközi színvonalú gyógy- és well-nessfürdő 3600 m2 vízfelülettel, speciális szolgáltatá-sokkal (wellness, egészségmegőrző és rekreációs szolgáltatások) várja vendégeit.
|
|
|
|
 |
| Eger |
|
| Eger város langyos vizű radioaktív gyógyforrásait minden bizonnyal a legkorábbi történeti időktől ismer-te és használta az itt élő ember. Valószínűsíthető, hogy a város településhelyének kiválasztásában is szerepe volt a források létezésének. A folyamatos fürdőfejlesztések révén, ma modern körülmények között élvezhetik a vendégek a víz gyógyhatását, s élhetik át az egri fürdőkultúra több száz éves törté-netét.
|
|
|
|
 |
| Gyula |
|
Gyula, az ország délkeleti részén Budapesttől 220 km-re fekvő, 35 ezer lakosú üdülő- és fürdőváros. Gyula városát közel 50 éve méltán nevezi a közvéle-mény fürdővárosként, neves gyógyhelyként.
A Vár-fürdő 72 fokos, 2005 méter mélyről feltörő vizét 1969-ben gyógyvízzé, a fürdőt 1971-ben gyógyfür-dővé és 1985-ben a gyógyfürdő környékét gyógy-hellyé nyilvánították.
|
|
|
|
 |
| Harkány |
|
A Harkányi Gyógyfürdőben nem csak a gyógyvíz spontán hatása érvényesül. Természeti adottságai kitűnőek: kedvező éghajlata, a gyógyfürdő mikroklí-mája, és az évi 2.100-2.200 napsütéses óra kiváló kiegészítője egy gondosan megtervezett fürdőkúrá-nak.
|
|
|
|
 |
| Mezőkövesd |
|
Mezőkövesd a Bükk-hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi Közép-hegység találkozásánál terül el. Gyógyhatását tekintve a Zsóry-fürdő gyógyvíze nemcsak Magyarország természeti kincseinek egyik legértékesebbike, hanem európai viszonylatban is számottevő.
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
 |
|